Igen, ez a nap is eljött. Fel kellett venni és hordani. Borzasztó! Hiába komoly emlék Anyának (Dédi ezt a cipőt kapta tavaly szülinapjára, hogy megtudja, hogy jövök), én nem szeretem. Még eleinte mosolyogtam, de aztán sokat nyűglődtem, hogy vegyük le, mert nem jó. Viszont Anya közölte, hogy fél órát birni kell, mert meg kell szoknom, és innentől kezdve minden nap hordanom kell egy kicsit. Hogy lehet ilyen kegyetlen???

És még egy kép, amint eszem a kenyeret amit Anya reggelijéből csiptem el :)